Szösz

A következő idézet elsősorban önmagamnak szól, de azt hiszem nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy ezek a sorok jó pár nőtársamnak is jól jönnek. 

Forrás:http://fokuszbanano.hu/randitippek/boldog_szingli_az_uj_evben

"A jó viszonyt elsősorban önmagaddal kell kialakítanod. Mert kifelé csakis az sugárzik, ami benned van. Ha belül hideg vagy, kifelé sem adhatsz meleget. Lehetetlen..."
/Müller Péter/

"Vele jó, vele fut a hajó..."

Ajánlott zene

„Olyan igazi lány, olyan belevaló, akivel hajnalig, akivel reggel újra, akivel bármikor lépnél ismeretlen útra.”

„Vele jó, vele minden jó.” Vele minden pillanat varázslatos.

Túlzás nélkül mondhatom, hogy egy tündérmesével ér fel a kapcsolatunk. Pedig nem csak örömben van részünk együtt, sőt! De valahogy előtte a lényem levetkőzi az összes álruháját, a maszkokat, megtisztul a sallangoktól és ott áll anyaszült őszinteségben. Mellette nem kell fortélyokhoz fordulnom, nem kell játszmáznom, ami felszabadító érzés. Előtte vállalni tudom a rossz, kellemetlen érzéseket is, előtte merek sírni és hosszan, hangosan zokogni, mert tudom, hogy nem szól semmit, csak átölel és szorosan karjaiba zár. Megpuszilja homlokom és megvárja, amíg a zokogás alábbhagy. 

 Reggel, amikor élni sincs energiám nemhogy kikelni az ágyból, édes csókokkal ébreszt és ágyba hozza a kávét.

Amikor messzi útról térek haza hozzá, elém jön az állomásra, mindegy mennyire fáradt, mennyire van hideg vagy késő éjszaka. Rendületlenül vár rám, és amikor meglát csillogó szemekkel és óriási mosollyal az arcán szalad felém, hogy aztán karjaiba kapjon és szorosan magához öleljen.

És a legszebb randevú az, amikor késő este, a naracsos fényben úszó elhagyatott játszótéren hegedűvel a kezében ül egy hintában és zenél neked. Csak Neked! S te lehunyt szemmel élvezed a zenét, mely a szíve közepéből szól. Csak Neked!

Ezek azok a végtelenül egyszerű dolgok, amik bár lehet semmiségnek tűnnek, de nekem a világot jelentik és amit nem veszek természetesnek, mert már megtapasztalhattam, hogy nagyon nem az. De vajon megérdemlem e én ezt a földre szállt Angyalkát????

Egyetlen pillanat

Ajánlott zene

Egyetlen pillanat volt csak. Meglátni csillogó szemeid, s elveszni ölelő karjaidban. 

Szüntelenül reméltem és vártam, mikor toppansz be életem ajtaján. Olyan volt, mintha csodát, vagy varázslatot várnék. Senki nem hitt nekem. Azt mondták: ”Add fel, könyörgöm! Ez a lány nem létezik, pusztán csak a fejedbe! Ilyen nincs, csak a mesékben! Nem létezik, értsd meg! Érd be kevesebbel végre, és légy boldog!” De nem hallgattam rájuk. Tudtam, legbelül éreztem, hogy Ő igenis létezik. Valahol köztünk jár, csak meg kell találnom. Hosszú, hosszú évekig kerestem, vártam, reméltem, de csak nem jött. Éltünk egymástól függetlenül, és vártuk, hogy eljöjjön ez a pillanat. Az eggyé válás pillanata. Az az édes, varázslatos pillanat, amikor egy hűvös, s mégis kellemes kora őszi délután, a vasútállomás peronján, az emberáradatban megláttuk egymást. 

…egyetlen pillanat...

…elég ahhoz, hogy örökre megváltozzon az életed! Csak állhatatosan hinned kell, hogy bekövetkezik! 

Azóta megértettem, hogy minden fájdalom, minden gyötrődéssel töltött óra és nap, minden félresikerült kapcsolat, randi azért volt, hogy amikor majd megérkezik Ő, értékelni tudjam kedvességét, türelmét, és kimondhatatlan odaadását.

Nem is lehet szavakba önteni az érzést, amikor végre teljes szívedből szerethetsz, mert ezért nem fog senki hibáztatni, leszúrni, otthagyni. Az érzést, amikor szereteted viszonzásra talál. Csodálatos, és még annál is több. 

Minden áldott este hálát adok érte a jó Istennek, hogy elküldte Őt nekem, hogy létezik és szeret.

Köszönöm léted s, hogy életem része vagy!

Köszönöm, hogy szeretsz, s hogy szerethetlek!

Köszönöm szemeid csillogását, s édes mosolyod!

Köszönöm türelmed, és odaadásod!

Köszönöm őszinteséged és bizalmad!

Köszönöm figyelmed és törődésed!

Köszönöm mindazt, ami TE vagy, és azt is…amivé én válok melletted!

Élet az élet után

Ajánlott zene

Az iskolapad után a való élet óriási váltás még annak is, aki azért nem légmentesen zárt buborékban élete addigi életét. 

Új város, új kihívások, új gyötrelmek, és ami a legfontosabb új, soha nem ismert érzések.

Fura, hogy a munkába állás mennyire megváltoztatja az ember napjait, s úgy ámblokk az életet. Amióta elkezdtem dolgozni napról napra fáradtabb és megtörtebb vagyok. Még keresem az egyensúlyt, hogy mindenre jusson idő, amit szeretek, és ami fontos nekem. Az elmúlt 3-4 hónapban nem mozogtam semmit, ami ugye annyit tesz, hogy nem dolgozom le a feszültséget, hanem hegyre halmozom. Egyre inkább érzem hiányát, ahogy a meditálásnak is. Fontos és szükséges mindkettő. Az időbeosztás, rendszerezés, felelősség is mind-mind új értelmet nyertek. 

Nem ismeretlen ez az egész, szimplán csak nehéz. De, ha arra gondolok, hogy ezzel az új életformával mennyi új ajtó nyílt ki számomra, akkor egy picit más értelmezést nyer az egész. Hiszem és tudom, hogyha sikerül ügyesen megtalálni a határokat, hihetetlen szabadság köszönt be.