X-mas

Sajnos az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam a barátaimat és a blogomat is. Összejött minden, kijutott a jóból, de nem panaszkodom. Inkább sajnálkozom, hogy nem jutott időm más, hasznosabb és fontosabb dolgokra.

A karácsonyt túléltem, bár semmi karácsonyi hangulatom nem volt egész végig. Vagyis csak addig, ameddig azon álmodoztam,hogy majd milyen lesz, amikor a saját lakásomban a párommal kettesben ünnepelünk. Már nagyon vágyom arra, hogy végre úgy töltsem ezt a szép ünnepet, ahogy én akarom, és senki, de senki ne rondítson bele ebbe az idillbe. 

A karácsonyról még annyit, hogy elég érdekes párbeszédek is lezajlottak az ünnepi asztalnál. Kettőt találhattok,hogy mi volt a téma. :) Először is, hogy a művészek miért voltak melegek. Aztán már ott tartottunk,hogy a saját testvérem, szinte kikelve magából fennhangon szónokolt,hogy a buziság egy baromság, nincs mögötte semmi genetika. Gusztustalan, perverz állatok és ki kellene irtani őket. Gondolhatjátok a reakcióm. A kanál megállt a remegő kezembe, körbenéztem az asztaltársaság reakcióján – nagy katolikus közösség XD – majd parányira zsugorodva kanalaztam a levesem. De hál Istennek nagymamám hamar berekesztette a beszélgetést, mert illetlenség ilyenekről beszélni. El is rebegtem gyorsan egy hálaimát. Aztán a fa meghittsége alatt úgy tapsikoltam, mint egy gyerek, amikor megláttam nagymamám ajándékát. Egy frottír ágynemű. Nem is ez a lényeg, hanem, hogy milyen. Szivárványszínű és pihe-puha. Mintha nagymamám ráérzett volna a dolgokra. A frottír  dolgokat imádom, és az,hogy szivárványszínű…Aranyos. :) 

Hmm…annyi mindenről írnék, de nem is tudom. Kavarognak a gondolatok a fejemben.

De még van egy tartozásom a Tankcsapdás posztommal kapcsolatban. Nem felejtettem ám el! :)

Nos! Borzasztó nagy feszültség uralkodott bennem, és épp ez a szám ment a rádióban. Maxra tekertem a hangerőt és kitomboltam magamból minden keserűséget. Ami vicces, hogy a szám szöveg is abszolút igaz a helyzetre. Tehát teljesen passzolt a szöveg, a stílus pedig tökéletes volt arra, hogy megszabaduljak mindentől, ami nyomasztott. A zene eddig is fontos része volt az életemnek, de mostanság mindig sikerül egy-egy olyan számot elcsípni a rádióban, tv-ben bárhol, ami illik az aktuális hangulatomhoz, a  magánéleti és egyéb helyzetekhez.