A hóhelyzet miatt 5 kerek napig
nem volt internetem, így számtalan új információról maradtam le. Komolyan
mondom, hogy máskor hónapokig nem történik annyi minden, mint most 5 nap alatt.
No, nem mintha nem élveztem volna, hogy nincs semmilyen torzító hatás. Jó volt
gyertyafényben összekuporodni a szőnyegen, puzzle-özni, mint egy 10 éves,
segíteni az időseknek havat lapátolni, és csak úgy elleni a melegben. Áram és
net nélkül.
Jobb volt ez, mint visszatérni
a napi vérkörbe…
…10 perc alatt kaptam olyan
töménységű információ dózist, aminek köszönhetően sikerült kiábrándulni két
olyan emberkéből is, akiket ELÉG jól ismerek. Nem hiába mondta Kicsi Csoda: A nők veszélyes
állatfajták. Igaza volt. Dráma, csalárdság, összevisszaság. Eddig voltak
gyengéd érzéseim, melyeket virágként nevelgettem, dédelgettem magamban, de most
jobb lesz ezt jegelni egy darabig, és másfele orientálódni. Nincs nagy
csalódás, nincs nagy dráma, csak koppantam,hogy: „Nini! Ő sem az, akinek
gondoltam.” Ennyi! Megint tanultam valamit, amit majd hasznosíthatok később.
Belevetem magam a munkába, mert
az most van bőven. Hál’Istennek. Egy jó darabig nem fogok unatkozni, aztán meg
meglátjuk mi lesz. Azt mondják a felhők mögött ragyog a nap! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése