Végre le tudok ülni, felteszem
lábaim és csak bambulok ki a fejemből. Végre! Mennyit vártam már erre a
pillanatra. Hosszú, kemény félév van mögöttem. Feladatokkal, erőfeletti
küzdésekkel és eredményekkel teli időszak volt ez. Az idei karácsony, talán
eddigi életem legpocsékabb karácsonya, de legalább van némi időm magamra is. Na
nem nagy dolgokra! Pusztán már annak is tudok örülni, hogy emailekre
válaszolhatok, olvashatok – nem szakkönyvet- és nézhetek valami elcsépelt
karácsonyi filmet a tv-ben. Per pillanat ez mind, mind öröm!
Persze az idei ünnep másról is
szól! Folyton az jár a fejembe, hogy milyen lesz az én karácsonyom, amikor majd
én „rendezem”. Nálam gyűlik össze a család, vagy épp csak látogatóba megyek
majd haza. Szeretném, ha a békés együttlétről, a csendről, a harmóniáról szólna
a szeretteim körében töltött 2 és fél
nap. Tudom, hogy gyakran mondogatjuk, hogy majd én megmutatom, majd én, s aztán
semmivel sem leszünk különbek, mint eleink. De…annyira hiszek benne, hogy
sikerülhet új hagyományt teremteni, hogy muszáj lesz megvalósulnia.
Bár már csak egy este van hátra
az idei szeretet ünnepéből, de ezúton szeretnék minden kedves olvasómnak Békés,
Boldog Karácsonyi Ünnepet kívánni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése